,,Szerelmünk beteljesedése pedig nem más, mint egy kisbaba. Ezt adja nekünk a szerelem. Amikor először a karodban tartod, döbbenten nézed és nem érted, hogy lehet ilyen kicsi, apró kis emberke. Érzed az apró kis szívdobbanásait és attól kezdve ő az, akit a legjobban szeretsz a világon. Megfogadod, hogy vigyázni fogsz rá, hogy mindig mellette leszel és mindig számíthat rád, ha baj van. Ha rosszat álmodik, ha összetörik a kedvenc játékát… vagy a szívét.” /Megint 17 c. film/
A névadó a keresztelő polgári szertartásának megfelelője, ahol a gyermeket köszöntik a családtagjai és a közeli barátok ezen a világon. Egy kisgyermek hivatalos köszöntése életkorától függetlenül bármikor megszervezhető. Szerves része a szertartásnak a kicsi köszöntése, a szülők által választott név/nevek jelentésének és jelentőségének kiemelése és a fogadalomtétel, mely során a szülők és névadószülők ünnepélyes ígéretet tesznek, hogy a gyermeket legjobb tudásuk és belátásuk nevelik. Ezalatt halkan, instrumentálisan szólhat a himnusz, vagy olyan zeneszám, ami a szülőknek valamiért nagyon kedves, esetleg az ünnepelt kedvenc zenéje éppen. Mindezeken felül természetesen a szertartásvezető is köszönti az ünnepeltet és szüleit, szól a névadó szülőkhöz is. Az ünnep végén átadja a családnak az emléklapot és koccintással egybekötve, vagy annak mellőzésével kezdődhet a gratuláció.
